e-mesék

Mese a budai Dakota házról, meg arról, hogyan lettünk elkövetőkből áldozatok

Az újbudai lakóházban mindenki bolond kicsit, ahogy az lenni szokott. A szomszéd Kati néni például láb nélkül kúszik a bejárati ajtóhoz, ha liftet hívunk, és minduntalan anyukám számát kéri, mert azt hiszi még mindig az a 10 éves kislány vagyok, akit rúzsos szájával meg az avas macskanyelvével riogatott. Odalent a földszinten él a pisis néni,… Tovább »

Mesegyperces az életről, meg a hozzá való kulcsról

Az egész úgy kezdődött, hogy János rám bízta az albérlet kulcsát, mert vidékre utazott, így nekem kellett elintéznem, hogy a bérlők 11-kor bejussanak a lakásba, és átvegyék a kulcsot… Benyitok, teszek-veszek, aztán mint aki jól végezte dolgát, kimegyek a gangra elszívni egy cigit egy doboz narancslé társaságában. Már végzek, mikor egy baljós széláram nem éppen… Tovább »

Mesegyperces a nőről, aki összehajtogatta az egész világot

Egy ideje az unalmas és monoton munka előli egyetlen menedéke az origami hajtogatás volt. Eleinte nem ment olyan könnyen, alkotásai szánalmas utánzatai voltak a youtube-videókon látott mesterműveknek. Aztán egyre inkább belejött a hegy- és völgyhajtásokba. Igaz ugyan, hogy magától soha nem tudott volna egy formát sem kitalálni, mert már a matematika tanára is megmondta, semmi… Tovább »

Mesegyperces a lányról, aki nem lett jégkirályné

A hó reggelre látszólag biztonságos, egybefüggő dunyhává varázsolta a kertet, és teljesen eltűntette a kerti lépcsőt, ami miatt az embernek az az érzése támadt, nem is kell figyelnie a lépteire, mert ha netán elesne, a puha hópárna majd biztos tompítja az ütközést. Nem tompította – érezte, hogy a belső szervei szinte a torkába kerülnek a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!