e-mesék

Mesegyperces a nem létező munkatársról

Az Álomigazgatásban gyakran előfordul, hogy “elfeledkeznek” a munkavállalókról. Hallani legendákat olyan munkaerőkről, akik csak akkor kerülnek elő az irodájukból, amikor a választások miatt szükségessé válik egy kis átrendezés a hivatalokban. Hogy hogyan élik túl ezeket a ciklusokat, azt nem tudni, és az is elég nehezen érthető, vajon miért ássák vissza őket újra, ha már ilyen ritka régészeti leletre akadtak, mindenesetre nincs olyan hivatal, ahol ne lenne egy-két ilyen személytelen személyügyis vagy testtelen testületi tag, esetleg arctalan arculati felelős. 

Kapóra jöttek ezek a szellemhistóriák, amikor az Álomigazgatás csíntalan felbolygatójaként épp azon törtem a fejem, vajon hogyan tudnám feldobni az unalmas hivatali hangulatot. Az ötletre nem sokat kellett várni, ugyanis a gazdasági folyosóján egy befalazott irodai ajtóra találtam, vagy talán egy szimpla falra, amin ajtókeret díszelgett – nem lehetett tudni. Mindenesetre ez a furaság rögtön meg is ihletett, felszaladtam az irodámba, kinyomtattam egy névtáblát, majd, amikor épp senki sem lézengett a folyosón, gyorsan ráragasztottam a falazott ajtóra. 

Évekig nem került le a névtábla, pedig a gazdaságisok nem igen értették a tréfát. Talán mert a legendák miatt ők is komolyan vették, hogy…

1394355_10152050843199883_760412121_n

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!