Reggel, szotyiszemmel főzöm le a kávét, egy nő bent telefonál közben a kiskonyhában. Kávé lefő, kimegyek. Fél óra múlva a telefonáló nő megjelenik az iroda-ajtómban, sértett-önérzetes arckifejezéssel, majd megszólal.
– Rám oltottad a villanyt – az arcán apró rángások pattognak.
– Óóóó, elnézést, fáradt voltam, nem vettem észre, sajnálom – mondom, közben arra gondolok büszkén, hogy végre megtanultam energiatakarékos lenni és figyelni a villanyra. Mosolyognék, hogy akkor megvolt a bocsánat, és ez ennyi volt, de nem… A hölgy mereven áll továbbra is, villog a szeme, „érezd magad nagyon rosszul”- arckifejezéssel.
– Én nem vagyok Jelentéktelen ember szerintem…Vagyok Valaki, úgy gondolom. Engem azért észre szoktak venni!!!!
Idegesen topog a lábával, karba tett kézzel szemrehányóan vár még egy bocsánatot.
– Öööö – mondom – ne vedd személyeskedésnek, azért történt az incidens, mert szórakozott vagyok.
Megsértődve kivonult, nem hitt nekem. Inkább jelentéktelennek gondolta magát, ki tudja hányadjára. Pedig most leeshetett volna neki, hogy nem az….
Kép forrása: boredpanda
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: